A vidék nosztalgiája. Kulturális örökség, turizmus- és közösségszervezés három észak-alföldi kistérségben

Absztrakt

ABSZTRAKT Az elmúlt évtizedekben a magyar vidék számos átalakuláson ment át. A ruralitás, amely jelenti a természet közelségét, a nyugalmat, a helyi sajátosságokat és tradíciókat, egyre inkább a fogyasztás tárgyává vált, amit tovább erősít, hogy a vidékiség szerepe a nemzeti identitás megalkotásában egyre hangsúlyosabb. Ezzel a folyamattal párhuzamosan a nosztalgia egyre nőtt Magyarországon, ami a múlttal, a történelemmel való találkozás, kapcsolat növekvő igényét jelenti. Erre az igényre válaszul egyre több vidéki település jeleníti meg önmagát, és kínálja a helyi hagyományokat és kulturális örökséget mint nosztalgia alapú turisztikai vonzerőt. Egy kvalitatív szociológiai kutatás eredményei alapján a tanulmány a nosztalgia szerepét, motiváló hatását tárgyalja a közösségi és turisztikai tevékenységekben három észak-alföldi kistérségben. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a vidéki helyek milyen formában jelenítik meg magukat a nosztalgiát kereső fogyasztók számára. Az esettanulmányok összegyűjtik és elemzik a helyi hagyományokat, termékeket, szokásokat, gyakorlatokat és az épített örökség azon elemeit, amelyek új funkciót kapnak mint nosztalgiai alapú termékek és szolgáltatások. A kutatás trágyát képezik a helyi kulturális rendezvények, úgy mint a fesztiválok és falunapok, a helyi gasztronómia és kézművesség termékei valamint az épített örökség. A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy a nosztalgia vezérelte vidéki turizmus nem csupán egy új és jelentős gazdasági és fejlődési út a vidéki társadalmak számára, de jelentős hatást gyakorol a helyi identitás megújítására és a közösségépítésre is. A nosztalgia és a hozzá kapcsolódó kulturális örökség fogyasztói igényként jelent meg a vidéki társadalomban, de a helyi identitás kulcsává és a kulturális örökség alapú közösségfejlesztések alapjává válhat. Kulcsszavak nosztalgia, vidéki kulturális örökség, vidéki turizmus, helyi identitás, helyi közösség