https://socio.hu/index.php/so/issue/feedSocio.hu Társadalomtudományi Szemle2024-12-20T17:31:41+01:00Herke Boglárkaherke.boglarka@tk.huOpen Journal Systems<p>A Socio.hu Társadalomtudományi Szemle a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely online lektorált (double-blind peer-reviewed) folyóirata. </p>https://socio.hu/index.php/so/article/view/1068Összefonódott élettörténetek2024-07-04T18:17:53+02:00FOKASZ Nikoszfokasznikosz@gmail.comTSANTIROPOULOS Aristsantirop@uoc.gr2024-12-20T00:00:00+01:00Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemlehttps://socio.hu/index.php/so/article/view/1076Lokális fordulat a szolidaritásban 2024-09-10T23:16:35+02:00FEISCHMIDT Margitfeischmidt.margit@tk.huZSIGMOND Csillazsigmond.csilla@tk.huZAKARIÁS Ildikózakarias.ildiko@tk.huZENTAI Violettazentaiv@ceu.eduNEUMANN Eszterneumann.eszter@tk.hu<p>Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az ukrajnai háború elől Magyarországra menekültek támogatásában a civil és önkormányzati szereplők közötti együttműködés és szövetségépítés hogyan járult hozzá a szolidaritási kapcsolatok létrejöttéhez és megerősödéséhez. Bemutatjuk, hogy a háború miatt menekülő emberek iránti szolidaritás hogyan szerveződött meg és maradt fenn. Továbbá azt vizsgáljuk, hogy milyen strukturális tényezők, kapcsolatok, erőforrások és diskurzusok járultak hozzá a – sok külföldi esetben korábban azonosított – lokális fordulat korlátozott magyarországi megvalósulásához. Bár vizsgálatunk elsősorban a helyi civil szereplőkre fókuszált, figyelembe vettük azt is, hogy a magyar állam és a nemzetközi segélyszervezetek hogyan vettek részt a menekültek iránti felelősség átruházásban. Elemzésünk azt is feltárja, hogy a magyarországi önkormányzatok milyen szerepet vállaltak az ukrajnai menekültek befogadásában, és hogy ez a tevékenység hogyan járult hozzá az önkormányzatok felelősségének újraértelmezéséhez.</p>2024-12-20T00:00:00+01:00Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemlehttps://socio.hu/index.php/so/article/view/1069„Mi történt velünk?”2024-11-14T13:17:50+01:00PETRI Gáborpetri.gabor@gmail.comHRUSKÓ Erikahruskoerika@gmail.com<p>A fogyatékossággal élő emberek társadalmi mozgalmai Magyarországon és világszerte fellépnek a szakpolitikák és jogok formálásában. A tanulmány az 1998 óta eltelt időszak hazai szakpolitikai és mozgalmi eseményeit mozgalmi nézőpontból elemzi, fogyatékosügyi mozgalmi interjúk (15), szakpolitikai dokumentumok és szakirodalmi adatok alapján. A kutatás azt találta, hogy a fogyatékosügyi mozgalom kormányzati elérése 1998 után jelentősen javult. Azonban a 2000-es évek mozgalmi tevékenységei még erősödő emberi jogi keretekben és nyílt kormányzati struktúrák mellett sem vezettek jelentős szakpolitikai előrelépéshez. A 2010-es évek elején nemzetközi emberi jogi szabályok mentén progresszív lépések indultak, ám ezeket ellensúlyozták a bezáródó kormányzati struktúrák, a mozgalom előtti szűkülő tér, a demokratikus intézmények elérésének gyengülése, a konzultatív platformok kiüresedése, a mozgalom széttöredezése és gyakori öncenzúrája. Az emberi jogi szabályok nyomán elindult hazai programok csak részben eredményesek vagy egyenesen kudarcosak, és a mozgalom szereplői szerint a jogi reformok és EU-s programok sem jelentettek érdemi javulást. A mozgalmi akciók a 2010-es évektől kerülik a nyílt kormányzati kritikát. Konfrontatívabb mozgalmi akciók olykor képesek voltak eredményt elérni. A 2010-es évek végére a szakpolitika-alkotás a területen lényegében leállt.</p>2024-12-20T00:00:00+01:00Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemlehttps://socio.hu/index.php/so/article/view/1062Az egyetemi közösségi szerepvállalási jelleggel bíró kezdeményezések hatásai hazai kontextusban2024-10-02T16:47:48+02:00MÁLOVICS Györgymalovics.gyorgy@eco.u-szeged.hu<p>A szokásos jellegű egyetemi oktatási és kutatási folyamatokat gyakran éri az a vád, hogy (1) azok nem járulnak hozzá napjaink globális környezeti és társadalmi kihívásainak megoldásához, illetve (2) ezek hasznaiból a társadalom marginalizált/„hangnélküli”/hatalom nélküli csoportjai nem részesülnek. E kritikák kapcsán az egyik lehetséges „megoldás” az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) koncepciójának és az ennek elemeit képező, az egyetemüket környezetükkel a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság céljai és értékei mentén összekapcsoló tevékenységeknek a gyakorlatba ültetése. A téma nemzetközi szakirodalma, valamint egy hazai kvalitatív empirikus kutatás tapasztalatai alapján tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy az EKSZ hazánkban az e kezdeményezésekben akadémiai jellegű szemlélettel részt vevő szereplők szerint mennyiben teljesíti be e társadalmi/fenntarthatósági hatással kapcsolatos „ígéretét”, azaz mennyiben jelent valós választ az oktatás és kutatás konvencionális megközelítéseivel szemben megfogalmazott kritikák vonatkozásában. Következtetésem, hogy bár a hazai EKSZ-jellegű kezdeményezések kapcsán számos (gyakran bizonytalansággal, ellentmondásokkal jellemezhető) társadalmi hatás feltételezhető, e hatások léptéke a megoldani célzott problémák/kihívások léptékéhez képest elenyésző, és az sem egyértelmű, hogyan lehetne az EKSZ-jellegű tevékenységeknek, és ezen keresztül ezek társadalmi hatásának léptékét érdemben növelni.</p>2024-12-20T00:00:00+01:00Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemlehttps://socio.hu/index.php/so/article/view/1083Krémer Balázs2024-10-21T17:55:54+02:00TIBORI Theosodia Timeatimeatibori@gmail.com2024-12-20T00:00:00+01:00Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemlehttps://socio.hu/index.php/so/article/view/1087Olvass sokat és sokfélét! 5.2024-10-29T11:22:38+01:00SIK Endresikendre0@gmail.com2024-12-20T00:00:00+01:00Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle