Socio.hu Társadalomtudományi Szemle https://socio.hu/index.php/so <p>A Socio.hu Társadalomtudományi Szemle a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely online lektorált (double-blind peer-reviewed) folyóirata. </p> HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézet, Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely, ELKH hu-HU Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2063-0468 Összefonódott élettörténetek https://socio.hu/index.php/so/article/view/1068 FOKASZ Nikosz TSANTIROPOULOS Aris Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2024-12-20 2024-12-20 75 102 10.18030/socio.hu.2024.4.76 Lokális fordulat a szolidaritásban https://socio.hu/index.php/so/article/view/1076 <p>Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az ukrajnai háború elől Magyarországra menekültek támogatásában a civil és önkormányzati szereplők közötti együttműködés és szövetségépítés hogyan járult hozzá a szolidaritási kapcsolatok létrejöttéhez és megerősödéséhez. Bemutatjuk, hogy a háború miatt menekülő emberek iránti szolidaritás hogyan szerveződött meg és maradt fenn. Továbbá azt vizsgáljuk, hogy milyen strukturális tényezők, kapcsolatok, erőforrások és diskurzusok járultak hozzá a – sok külföldi esetben korábban azonosított – lokális fordulat korlátozott magyarországi megvalósulásához. Bár vizsgálatunk elsősorban a helyi civil szereplőkre fókuszált, figyelembe vettük azt is, hogy a magyar állam és a nemzetközi segélyszervezetek hogyan vettek részt a menekültek iránti felelősség átruházásban. Elemzésünk azt is feltárja, hogy a magyarországi önkormányzatok milyen szerepet vállaltak az ukrajnai menekültek befogadásában, és hogy ez a tevékenység hogyan járult hozzá az önkormányzatok felelősségének újraértelmezéséhez.</p> FEISCHMIDT Margit ZSIGMOND Csilla ZAKARIÁS Ildikó ZENTAI Violetta NEUMANN Eszter Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2024-12-20 2024-12-20 2 21 10.18030/socio.hu.2024.4.2 „Mi történt velünk?” https://socio.hu/index.php/so/article/view/1069 <p>A fogyatékossággal élő emberek társadalmi mozgalmai Magyarországon és világszerte fellépnek a szakpolitikák és jogok formálásában. A tanulmány az 1998 óta eltelt időszak hazai szakpolitikai és mozgalmi eseményeit mozgalmi nézőpontból elemzi, fogyatékosügyi mozgalmi interjúk (15), szakpolitikai dokumentumok és szakirodalmi adatok alapján. A kutatás azt találta, hogy a fogyatékosügyi mozgalom kormányzati elérése 1998 után jelentősen javult. Azonban a 2000-es évek mozgalmi tevékenységei még erősödő emberi jogi keretekben és nyílt kormányzati struktúrák mellett sem vezettek jelentős szakpolitikai előrelépéshez. A 2010-es évek elején nemzetközi emberi jogi szabályok mentén progresszív lépések indultak, ám ezeket ellensúlyozták a bezáródó kormányzati struktúrák, a mozgalom előtti szűkülő tér, a demokratikus intézmények elérésének gyengülése, a konzultatív platformok kiüresedése, a mozgalom széttöredezése és gyakori öncenzúrája. Az emberi jogi szabályok nyomán elindult hazai programok csak részben eredményesek vagy egyenesen kudarcosak, és a mozgalom szereplői szerint a jogi reformok és EU-s programok sem jelentettek érdemi javulást. A mozgalmi akciók a 2010-es évektől kerülik a nyílt kormányzati kritikát. Konfrontatívabb mozgalmi akciók olykor képesek voltak eredményt elérni. A 2010-es évek végére a szakpolitika-alkotás a területen lényegében leállt.</p> PETRI Gábor HRUSKÓ Erika Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2024-12-20 2024-12-20 22 46 10.18030/socio.hu.2024.4.22 Az egyetemi közösségi szerepvállalási jelleggel bíró kezdeményezések hatásai hazai kontextusban https://socio.hu/index.php/so/article/view/1062 <p>A szokásos jellegű egyetemi oktatási és kutatási folyamatokat gyakran éri az a vád, hogy (1) azok nem járulnak hozzá napjaink globális környezeti és társadalmi kihívásainak megoldásához, illetve (2) ezek hasznaiból a társadalom marginalizált/„hangnélküli”/hatalom nélküli csoportjai nem részesülnek. E kritikák kapcsán az egyik lehetséges „megoldás” az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) koncepciójának és az ennek elemeit képező, az egyetemüket környezetükkel a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság céljai és értékei mentén összekapcsoló tevékenységeknek a gyakorlatba ültetése. A téma nemzetközi szakirodalma, valamint egy hazai kvalitatív empirikus kutatás tapasztalatai alapján tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy az EKSZ hazánkban az e kezdeményezésekben akadémiai jellegű szemlélettel részt vevő szereplők szerint mennyiben teljesíti be e társadalmi/fenntarthatósági hatással kapcsolatos „ígéretét”, azaz mennyiben jelent valós választ az oktatás és kutatás konvencionális megközelítéseivel szemben megfogalmazott kritikák vonatkozásában. Következtetésem, hogy bár a hazai EKSZ-jellegű kezdeményezések kapcsán számos (gyakran bizonytalansággal, ellentmondásokkal jellemezhető) társadalmi hatás feltételezhető, e hatások léptéke a megoldani célzott problémák/kihívások léptékéhez képest elenyésző, és az sem egyértelmű, hogyan lehetne az EKSZ-jellegű tevékenységeknek, és ezen keresztül ezek társadalmi hatásának léptékét érdemben növelni.</p> MÁLOVICS György Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2024-12-20 2024-12-20 47 74 10.18030/socio.hu.2024.4.47 Krémer Balázs https://socio.hu/index.php/so/article/view/1083 TIBORI Theosodia Timea Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2024-12-20 2024-12-20 103 118 10.18030/socio.hu.2024.4.104 Olvass sokat és sokfélét! 5. https://socio.hu/index.php/so/article/view/1087 SIK Endre Copyright (c) 2024 Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2024-12-20 2024-12-20 119 124 10.18030/socio.hu.2024.4.120