Socio.hu Társadalomtudományi Szemle

Összefonódott élettörténetek

FOKASZ Nikosz, TSANTIROPOULOS Aris — Fri, 20 Dec 2024 00:00:00 +0100

Lokális fordulat a szolidaritásban

Fri, 20 Dec 2024 00:00:00 +0100

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az ukrajnai háború elől Magyarországra menekültek támogatásában a civil és önkormányzati szereplők közötti együttműködés és szövetségépítés hogyan járult hozzá a szolidaritási kapcsolatok létrejöttéhez és megerősödéséhez. Bemutatjuk, hogy a háború miatt menekülő emberek iránti szolidaritás hogyan szerveződött meg és maradt fenn. Továbbá azt vizsgáljuk, hogy milyen strukturális tényezők, kapcsolatok, erőforrások és diskurzusok járultak hozzá a – sok külföldi esetben korábban azonosított – lokális fordulat korlátozott magyarországi megvalósulásához. Bár vizsgálatunk elsősorban a helyi civil szereplőkre fókuszált, figyelembe vettük azt is, hogy a magyar állam és a nemzetközi segélyszervezetek hogyan vettek részt a menekültek iránti felelősség átruházásban. Elemzésünk azt is feltárja, hogy a magyarországi önkormányzatok milyen szerepet vállaltak az ukrajnai menekültek befogadásában, és hogy ez a tevékenység hogyan járult hozzá az önkormányzatok felelősségének újraértelmezéséhez.

„Mi történt velünk?”

PETRI Gábor, HRUSKÓ Erika — Fri, 20 Dec 2024 00:00:00 +0100

A fogyatékossággal élő emberek társadalmi mozgalmai Magyarországon és világszerte fellépnek a szakpolitikák és jogok formálásában. A tanulmány az 1998 óta eltelt időszak hazai szakpolitikai és mozgalmi eseményeit mozgalmi nézőpontból elemzi, fogyatékosügyi mozgalmi interjúk (15), szakpolitikai dokumentumok és szakirodalmi adatok alapján. A kutatás azt találta, hogy a fogyatékosügyi mozgalom kormányzati elérése 1998 után jelentősen javult. Azonban a 2000-es évek mozgalmi tevékenységei még erősödő emberi jogi keretekben és nyílt kormányzati struktúrák mellett sem vezettek jelentős szakpolitikai előrelépéshez. A 2010-es évek elején nemzetközi emberi jogi szabályok mentén progresszív lépések indultak, ám ezeket ellensúlyozták a bezáródó kormányzati struktúrák, a mozgalom előtti szűkülő tér, a demokratikus intézmények elérésének gyengülése, a konzultatív platformok kiüresedése, a mozgalom széttöredezése és gyakori öncenzúrája. Az emberi jogi szabályok nyomán elindult hazai programok csak részben eredményesek vagy egyenesen kudarcosak, és a mozgalom szereplői szerint a jogi reformok és EU-s programok sem jelentettek érdemi javulást. A mozgalmi akciók a 2010-es évektől kerülik a nyílt kormányzati kritikát. Konfrontatívabb mozgalmi akciók olykor képesek voltak eredményt elérni. A 2010-es évek végére a szakpolitika-alkotás a területen lényegében leállt.

Az egyetemi közösségi szerepvállalási jelleggel bíró kezdeményezések hatásai hazai kontextusban

MÁLOVICS György — Fri, 20 Dec 2024 00:00:00 +0100

A szokásos jellegű egyetemi oktatási és kutatási folyamatokat gyakran éri az a vád, hogy (1) azok nem járulnak hozzá napjaink globális környezeti és társadalmi kihívásainak megoldásához, illetve (2) ezek hasznaiból a társadalom marginalizált/„hangnélküli”/hatalom nélküli csoportjai nem részesülnek. E kritikák kapcsán az egyik lehetséges „megoldás” az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) koncepciójának és az ennek elemeit képező, az egyetemüket környezetükkel a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság céljai és értékei mentén összekapcsoló tevékenységeknek a gyakorlatba ültetése. A téma nemzetközi szakirodalma, valamint egy hazai kvalitatív empirikus kutatás tapasztalatai alapján tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy az EKSZ hazánkban az e kezdeményezésekben akadémiai jellegű szemlélettel részt vevő szereplők szerint mennyiben teljesíti be e társadalmi/fenntarthatósági hatással kapcsolatos „ígéretét”, azaz mennyiben jelent valós választ az oktatás és kutatás konvencionális megközelítéseivel szemben megfogalmazott kritikák vonatkozásában. Következtetésem, hogy bár a hazai EKSZ-jellegű kezdeményezések kapcsán számos (gyakran bizonytalansággal, ellentmondásokkal jellemezhető) társadalmi hatás feltételezhető, e hatások léptéke a megoldani célzott problémák/kihívások léptékéhez képest elenyésző, és az sem egyértelmű, hogyan lehetne az EKSZ-jellegű tevékenységeknek, és ezen keresztül ezek társadalmi hatásának léptékét érdemben növelni.

Krémer Balázs

TIBORI Theosodia Timea — Fri, 20 Dec 2024 00:00:00 +0100

Olvass sokat és sokfélét! 5.

SIK Endre — Fri, 20 Dec 2024 00:00:00 +0100