Az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök Magyarországon

Absztrakt

DOI: 10.18030/socio.hu.2013.1.1 ABSZTRAKT: Tanulmányunkban az azonos nemű párok általi örökbefogadással és a homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáljuk elsősorban a European Values Study (EVS) – egy nagymintás, többlépcsős valószínűségi mintavételt alkalmazó longitudinális survey-kutatás – 2008-as magyar adatainak a fölhasználásával. Elemzésünk során először a homoszexualitás „megengedhetőségét” tekintjük át a szexuális moralitással kapcsolatba hozható (további) tényezők – abortusz, prostitúció, alkalmi szexuális kapcsolat, házasságon kívüli viszony – megítélésével összefüggésben, majd a homoszexuális szomszédválasztási preferenciákat más társadalmi csoportokkal összehasonlítva vizsgáljuk és röviden áttekintünk két gyermekvállalással kapcsolatos magyarországi attitűdkérdés eredményeit is („egy férfinak szüksége van gyermekre a teljes élethez”; „a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség”). Végül lineáris regressziós modellek segítségével vizsgáljuk, hogy milyen tényezők magyarázhatják az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök alakulását Magyarországon. E kérdések vizsgálata több szempontból is aktuális. Egyrészt számos európai országban lehetővé vált az azonos nemű párok általi örökbefogadás, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a magyar társadalom miként viszonyul ehhez a kérdéshez. Másrészt Magyarországon 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat, ami (mai formájában) egyetlen lényegi aspektusban tér el a házasságtól: regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket, ami az azonos nemű párok által nevelt gyermekeket különösen hátrányosan érintheti.