Szelényi Iván (1938–2026) pályája a modern magyar szociológia kontextusában

Absztrakt

A tanulmány Szelényi Iván szakmai életútján keresztül vizsgálja a magyar szociológia 1960 és 2026 közötti intézményi, politikai és nemzetközi átalakulásait. Művei, interjúi és szakirodalmi elemzések alapján arra keresi a választ, hogy Szelényi elméleti és empirikus munkássága, valamint tudományszervező tevékenysége miként járult hozzá a hazai szociológia fejlődéséhez és nemzetközi beágyazódásához, illetve hogyan formálták pályáját a tudományos mező politikai és intézményi feltételei. Az elemzés három korszakot különít el. Az első Szelényi szociológussá válását, város- és lakásszociológiai kutatásait, kritikai pozíciójának kialakulását és 1975-ös kényszerű emigrációját tárgyalja. A második az emigráció éveiben kibontakozó nemzetközi pályáját, továbbá a redisztributív egyenlőtlenségek, az értelmiség osztályhatalma és a megszakított polgárosodás elméletének kidolgozását elemzi. A harmadik a rendszerváltás utáni hazai visszakapcsolódását, valamint a posztkommunista osztály- és elitképződés, a társadalmi kirekesztés és az illiberális kapitalizmus vizsgálatát mutatja be. A tanulmány fő állítása, hogy Szelényi magyar szociológiában betöltött szerepe a belső intézményi tagság, a kényszerű kívülállás és a transznacionális közvetítés változó konfigurációjaként értelmezhető.