„Vajon mire gondoltam?” A demokráciával kapcsolatos attitűdök értelmezési bizonytalanságairól

Absztrakt

ABSZTRAKT Tanulmányunkban a European Social Survey hatodik hullámának demokrácia blokk kérdéseinek validitását vizsgáljuk vegyes módszerekkel: statisztikai és kvalitatív eszközökkel egyszerre. Kutatásunk abból a feltételezésből indult ki, hogy egy nemzetközi kutatás kérdőívének a válaszadók általi értelmezése során számos nehézség merülhet fel. A kérdések mögött meghúzódó elméleti konstrukciók, az eltérő világképek és domináns narratívák függvényében változó lehet, hogy egy-egy országban, de akár országon belül különböző társadalmi csoportok mit is értenek az egyes állítások hátterében meghúzódó komplex kérdésből. Az a feltételezésünk, hogy az alapos előkészítés és módszertani precizitás ellenére a kérdések nem mindig azonos fogalmi, kognitív struktúrákra kérdeznek rá. Ez különösen problémás lehet az olyan, történetileg meghatározott komplex fogalmak és azzal kapcsolatos vélemények és attitűdök kapcsán, mint amilyen a demokrácia. Cikkünkben ezt a dilemmát vegyes módszerekkel vizsgáljuk: komplex statisztikai elemzésekkel mérjük a demokrácia kérdésblokkra adott válaszok konzisztenciáját, illetve az értelmezési nehézségre utaló válaszhiányok mintázatait. Ezt kiegészítendő, fókuszcsoportos kutatást is végeztünk, mely során az egyes kérdések értelmezését, illetve az azzal kapcsolatos nehézségeket boncolgattuk. Az eredmények alátámasztják a kiinduló feltevéseinket: az ESS demokrácia kérdésblokkjának néhány kérdése kimondottan nehezen volt értelmezhető a magyar válaszadók számára, továbbá számos ’item’-ről elmondható, hogy a válaszolók eltérő tartalmakat tulajdonítottak a kérdésben megfogalmazott állításoknak. Írásunk konklúziója, hogy bár az ESS az egyik legmegbízhatóbb összehasonlító survey Európában, mégis távol áll attól, hogy adatait egy az egyben, fenntartások és mérlegelés nélkül, mechanikusan elemezzük. Kulcsszavak: European Social Survey, ESS, validitás, megbízhatóság, demokrácia