Egy az ország, ha vakcina, kettő, ha tudomány

Tudomány- és vakcinaszkepticizmus az ideológiák és a pártos polarizáció tükrében Magyarországon

Absztrakt

A koronavírus-járvány és az azzal járó egészségügyi és gazdasági válság negatív következményeinek enyhítése érdekében az egyik elsődleges eszköz a kormányok számára a lakosság minél magasabb arányú átoltottságának elérése. A vonatkozó diskurzusok azonban rendkívül átpolitizálódtak, különösen azokban az országokban, ahol a pártos polarizáció szintje a vélemények és médiadiskurzusok kapcsán olyan magas, mint az általunk vizsgált Magyarországon. Továbbá, ahogy arra korábbi, főként egyesült államokbeli vizsgálatok rámutatnak, a tudomány iránti általános bizalmat az egyének politikai ideológiai irányultsága is jelentősen meghatározhatja – a konzervatív ideológiát vallók vagy magukat annak tekintők nagyobb eséllyel kérdőjelezik meg a tudományos eredményeket.

Tanulmányunkban két kérdést vizsgálunk: egyrészt, hogy a magyar állampolgárok ideológiai irányultsága és pártos kötődése befolyásolja-e a tudomány iránti bizalmukat általánosságban, valamint hogy ugyanezen tényezők milyen szerepet játszanak abban, képesnek tartják-e a tudomány képviselőit a Covid–19 elleni vakcinák hatékony kifejlesztésére. Az online reprezentatív kérdőíves vizsgálat eredményei szerint minél konzervatívabbnak vallja magát valaki, annál nagyobb eséllyel szkeptikus mindkét kérdést illetően, a kormányt és ellenzéket támogatók között viszont nincs különbség a tudomány hatékony vakcinafejlesztési képességének megítélésében. Utóbbi jelenség, hogy a kormánypárti szavazók ebben az értelemben nem térnek el az ellenzékiektől, vélhetően a kormány oltásra buzdító intenzív kampányával magyarázható, illetve hogy a kormány az átoltottság kérdését erőteljes legitimációs eszköznek tekintette a kormányzati válságkezelésről való kommunikáció során.