Elméleti bevezető az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA kutatáshoz

Absztrakt

Absztrakt Írásunk egy átfogó kutatási projekt elméleti (elmélettörténeti) bevezetésének részlete. A kutatás középpontjába a társadalmi integráció fogalmát állítottuk, egyrészt azért, mert úgy véljük, hogy ezen kategória segítségével jobban megragadható a társadalmi relációk dinamikus, konstruktív és interaktív jellege, mint a hagyományos rétegződésre vagy osztályszerkezetre alapozó fogalomrendszer segítségével; másrészt pedig azért, mert kivételesen sokoldalú kategóriáról van szó. Sokoldalú, azaz a szociológia alapkérdésének („mi tartja össze a társadalmat?”) kutatásakor éppoly használható fogalom, mint középszintű elméletekkel vizsgálható kérdések („hogyan integrálódott X csoport a társadalomba?”) esetében, de empirikus vizsgálatoknak is vezérfonala lehet. Az itt olvasható tanulmány tehát elsősorban a kutatás elméletének szociológiatörténeti megalapozására tesz kísérletet. Mivel, kis túlzással, explicit vagy implicit „mindenki” foglalkozott a kérdéssel, kénytelenek voltunk szelektálni. Három olyan jelentős szerzőt választottunk ki, akik önmagukban is jelentős nézetei mozaikszerűen kiegészítették egymást. Talcott Parsons kísérlete a rendszerszemlélet és az egyénekre koncentráló voluntarista elmélet integrálására máig útmutató. Jürgen Habermas ezen kombináció kritikai továbbfejlesztésére törekedett. Anthony Giddens pedig a szociológia egy alapvető, mégis ritkán kifejtett problémáját veszi alaposabban szemügyre: a történetiség, pontosabban a premodern/modern átmenet kérdéseit. Kulcsszavak: integráció, rendszer, cselekvés, modernizáció, Talcott Parsons, Jürgen Habermas, Anthony Giddens