A bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök belső szerkezete és az attitűdök változása 2002 és 2015 között Magyarországon a European Social Survey (ESS) adatai alapján

Absztrakt

Absztrakt Tanulmányunkban a magyar népesség bevándorlással kapcsolatos, 2002-ben és 2015-ben mért attitűdjeit vizsgáljuk. Először ezen attitűd belső szerkezetét elemeztük: arra voltunk kíváncsiak, hogy a két vizsgált évben ugyanazzal a jelentéssel bír-e bevándorlásellenesnek vagy azt pártolónak lenni. Elemzésünk alapján a két vizsgált évben ugyanazokból a változókból létrehozható egy bevándorlással kapcsolatos attitűdöt mérő összetett változó, valamint az attitűdöt mérő változók mindkét évben hasonló struktúrába rendeződnek. Ez alapján lehetőség nyílt a látens változót magyarázó modellek elemzésére és összehasonlítására a két évben. Azt találtuk azonban, hogy a látens változók skálái nem ugyanott helyezkednek el, így a látens változók átlagai nem hasonlíthatók össze. Tanulmányunk második részében a bevándorlással kapcsolatos attitűdöket befolyásoló tényezőket vettük górcső alá. A demográfiai változók közül az életkornak és a településtípusnak van szignifikáns hatása. A „puhább”, attitüdionális változók, mint a beengedési kritériumok fontossága, a társadalmi távolság, a realisztikus és szimbolikus fenyegetettségérzet mindkét évben szignifikánsan befolyásolják a bevándorlással kapcsolatos attitűdöket, és hatásuk 2015-re növekszik. Kulcsszavak: bevándorlás, csoportközi fenyegetettség elmélet, megerősítő faktoranalízis, invariancia tesztelés