Kulturális szegmentáció az erdélyi magyar fiatalok körében

Szerzők

  • Júlia SZABÓ

Absztrakt

Absztrakt Írásunkban az erdélyi magyar fiatalok fogyasztási szokásait vizsgáljuk. Vizsgálati adataink tükrében a társadalmi és kulturális rétegződés három fő tézisére hivatkozunk: az (1) individualista, a (2) homológia- és a (3) „omnivore-univore” tézisekre. Az individualista nézet (1) szerint (Beck 1999) az osztályidentitások fokozódó mértékben elenyésznek, megindul az élethelyzetek és életutak diverzifikálódása és individualizálódása. A strukturalista megközelítés (2) szerint (Bourdieu 1978a, 1978b) a társadalmi osztályhelyzet domináns módon befolyásolja a fiatalok életstílusát. A strukturalista nézettel ellentmondva, Chan és Goldthorpe (2006) úgy vélik (3), hogy a kulturális differenciálódás sokkal szorosabb kapcsolatban áll a státussal, mint az osztályhelyzettel. Az omnivore-univore elmélet a kulturális rétegződést nem az „elit- versus tömegkultúra” szembeállításával magyarázza, hanem a mindenevő, illetve az egyoldalú fogyasztók kettősségével. Célunk megvizsgálni, hogy a hivatkozott tézisek közül melyikkel írható le az erdélyi magyar ifjúság kulturális szegmentációja. Kulcsszavak: fiatalok, kulturális fogyasztás, „omnivore-univore”

alt_hu

##submission.downloads##

Megjelent

2018-09-01

Hogyan kell idézni

Szabó, J. (2018). Kulturális szegmentáció az erdélyi magyar fiatalok körében. Socio.Hu Társadalomtudományi Szemle, 8(3), 62–79. Elérés forrás https://socio.hu/index.php/so/article/view/684

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok