A kitöltési idő és az adatminőség közötti összefüggések vizsgálata az ESS 9. hullámának adatain

  • Stefkovics Ádám ELTE, Társadalomtudományi Kar, Társadalomkutatások Módszertana Tanszék
  • Wurm Viktor Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Marketing Intézet
Kulcsszavak: kitöltési idő, kitöltési sebesség, adatminőség, ESS

Egy kérdőív hossza sok egyéb mellett befolyásolja a válaszadási hajlandóságot, a költségeket és a kérdezőbiztosok motivációját. Mindezek mellett ritkábban esik szó arról, hogy a kitöltési idő, avagy a kitöltés sebessége milyen hatással van az adatminőségre. Feltételezhető, hogy a válaszadásnak létezik egy egyénenként eltérő optimális sebessége, amely sebességtől való bármilyen irányú eltérés az adatminőség romlásához vezethet. Korábbi, European Social Survey (ESS) adatokat elemző kutatások már találtak összefüggést a kitöltés sebessége és az adatminőség között, ám ezek a vizsgálatok nem elsősorban az adatminőségre, hanem a kérdezőbiztosok szerepére fókuszáltak. Jelen tanulmány célja feltérképezni a kitöltési idő és az adatminőség kapcsolatát a korábbiaknál részletesebb, komplexebb adatminőség- indikátorok használatával. Elemzésünkben az ESS kilencedik, 2018-as hullámának adatait használjuk. Az országok mintegy felében gyenge, de szignifikáns összefüggést találtunk a kitöltési idő és az adatminőség között, a szociodemográfiai jellemzők kontroll alatt tartása mellett is. A hanyag válaszadói attitűd (magas részleges nemválaszolás, magas nem-differenciált válaszadás) túl gyors kitöltéssel párosul, míg a társadalmilag elvárt válaszadás túl lassú kitöltéssel. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy az ESS-nek fontos monitoroznia a kitöltés hosszát, továbbá a kérdezőbiztosok képzése során figyelmet kell fordítani a fenti válaszadói (vagy kérdezőbiztosi) hibák kezelésére és az optimális kérdezési sebesség betartatására.

Megjelent
2021-07-20
Rovat
ESS különszám – tanulmányok (szerk.: Oross Dániel – Szabó Andrea – Hajdu Gábor)