Az idősebb korosztály mentális egészsége a koronavírus-járvány első hulláma alatt

A társadalmi kapcsolatok mintázatai és a mentális egészség változásának összefüggése Magyarországon

  • GYŐRI Ágnes Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet
Kulcsszavak: COVID-19, mentális egészség, kapcsolati háló, társadalmi kapcsolatok mintázatai, idősebb korosztály, látens osztályelemzés

A koronavírus világjárvány súlyosan érintette a legidősebb korosztályt, bár a 2. hullám alatt az is kiderült, hogy a középkorúak is nagy arányban megbetegedtek. Magyarországon a 3. hullám gyengülésekor – a korlátozások feloldásának harmadik fázisában – a COVID-19 fertőzés miatt elhunytak 92,7%-a 60 éves vagy annál idősebb volt. Az elhunytak korösszetétele más országokban is ehhez nagyon hasonlóan alakult. Mivel a sérülékeny idősek egészsége a koronavírus okozta súlyosabb megbetegedéseknek erősen kiszolgáltatott, a járvány kitörésekor világszerte szigorú kormányzati korlátozásokat vezettek be a védelmük érdekében. Ez a társadalmi elszigeteltség azonban – a járványt követő bizonytalanság, életmódbeli változások és pénzügyi nehézségek mellett – komoly pszichés és érzelmi megterhelést okozhat. Ilyen helyzet(ek)ben kitüntetett szerepe van a megküzdést segítő, a személyes kapcsolatok hálózatán keresztül hozzáférhető társas támogatás minden formájának. A tanulmány egyfelől azt tárja fel, hogyan változott a járvány kitörése után az 50 év feletti korosztály mentális jólléte Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, másfelől azt is vizsgálja, hogy a társadalmi kapcsolatok mintázatai hogyan függnek össze a mentális egészségi állapotváltozásokkal. Elemzésünkhöz a SHARE COVID-19 nemzetközi adatbázisát használtuk. Eredményeink alapján egyrészt adódik egy triviális következtetés: a kapcsolathiányos network növeli leginkább a depresszió, a szorongás, az alvászavar és a magányérzet súlyosbodását. Érdekes viszont, hogy az intenzív szűk körű kapcsolati hálóval rendelkezők csoportjában nagyobb volt a mentális tünetek romlásának kockázata a többféle kapcsolataktívakéhoz képest. Sőt, az elektronikus kapcsolattartás – telefon, Skype stb. – sem segített: kifejezetten magas volt ebben a körben a depresszió súlyosbodásának valószínűsége a kapcsolatintenzív csoportéhoz képest. További érdekes eredmény, hogy mind a családi kapcsolatok által dominált csoportban, mind a többféle kapcsolatot tartók között kisebb a mentális tünetek rosszabbodásának esélye, azaz a személyes kontaktus – akár családtagokkal, akár más ismerősökkel – valóban védelmet jelent.

Megjelent
2022-02-21
Rovat
Tanulmányok