A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel

A reziliensek hátrányai a diploma után

Szerzők

  • HARCSA István Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület
  • MONOSTORI Judit Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet
  • CEGLÉDI Tímea Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
  • DABNEY-FEKETE Ilona Dóra Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.3.4

Kulcsszavak:

intergenerációs társadalmi mobilitás, iskolai mobilitás, reziliencia, társadalmi egyenlőtlenségek, mikrocenzus, rétegződés-adatfelvétel

Absztrakt

Mind az iskolaimobilitás-vizsgálatok, mind pedig a rezilienciavizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon más európai országokhoz viszonyítva a származási háttérnek jelentősebb szerepe van az iskolai előmenetelben, így nyilvánvalóan a munkaerőpiaci pályafutásban és a felnőttkori anyagi helyzet alakulásában is. Tanulmányunkban ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódva az alábbi kérdések megválaszolására vállalkozunk: 1) Hogyan alakul a nemzedékek közötti iskolai mobilitás a jelenkori magyar társadalomban? 2) Milyen különbségek vannak az iskolai mobilitás mintázataiban a nemek és az egyes korosztályok között? 3) Hogyan függ össze az iskolai mobilitási út a jövedelemmel? Leírhatók-e társadalmi szinten is megragadható jövedelmi különbségek az azonos iskolai végzettségű, de eltérő származási háttérrel rendelkezők között?

Elemzésünk empirikus alapját a KSH 2016. évi Mikrocenzusához (n=795372) kapcsolódó Társadalmi rétegződés kiegészítő felvétel adja (n=101165), amely utóbbi a 16 éves és idősebb, magánháztartásban élő felnőtt népességet reprezentálta. Jelen elemzésünk a 25–59 év közötti foglalkoztatottak körére terjed ki (n=43707).

Eredményeink szerint a foglalkoztatottaknak meglehetősen nagy része (57%-a) az apja iskolai végzettségénél magasabbat szerzett. A felfelé mobilak aránya alacsonyabb a férfiak és a fiatalabb kohorszok körében. Ez utóbbi eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy ebből a szempontból a társadalom zártabbá vált volna, hiszen ahogy a szülői generációk iskolai végzettség szerinti struktúrája kedvezőbbé válik, úgy természetes módon szűkülnek be a felfelé irányuló mobilitás csatornái a gyermekeik generációja számára is. Ugyanakkor a többlépcsős mobilitás egyre nehezebb a legalacsonyabb végzettségű szülők szűkülő és a társadalmi hierarchiában egyre lejjebb csúszó köréből származó gyermekeknek. A származásnak komoly hatása van a felnőttkori jövedelmi helyzetre. Az azonos iskolai végzettséggel rendelkezők körében a magasabb végzettségű szülői háttér a magasabb, míg az alacsonyabb végzettségű szülői háttér az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba kerülés esélyeit növeli. Így a reziliensek (itt: általános iskolai végzettségű apától származó diplomások) alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az azonos végzettséget elérő, de diplomás családból származó társaik.

Szerző életrajzok

MONOSTORI Judit, Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet

PhD, tudományos főmunkatárs

CEGLÉDI Tímea, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

PhD, egyetemi adjunktus

DABNEY-FEKETE Ilona Dóra, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

PhD, egyetemi adjunktus

##submission.downloads##

Megjelent

2022-11-29

Hogyan kell idézni

Harcsa, I., Monostori, J., Ceglédi, T., & Dabney-fekete, I. D. (2022). A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel: A reziliensek hátrányai a diploma után. Socio.Hu Társadalomtudományi Szemle, 12(3), 4–26. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.3.4

Folyóiratszám

Rovat

Társadalmi tagolódás és mobilitás a jelenben és a múltban - Tanulmányok