„A szülőket is nevelnünk kell…”
Az óvodai befogadás osztály- és etnikai dimenziói
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.3.119Kulcsszavak:
óvodai inklúzió, etnikai határ, utcai szintű bürokrácia, szimbolikus erőszakAbsztrakt
Cikkünkben az óvoda inklúziós szerepét vizsgáljuk óvónőkkel és óvodás gyerekek szüleivel készített interjúk segítségével. Ferge Zsuzsa munkásságához kapcsolódva bemutatjuk, hogyan formálja a társadalmi határok újratermelődését etnikai és osztálydimenziók mentén az óvoda intézménye. Interjúk elemzésén keresztül arra kerestük a választ, miként valósul meg az óvodai befogadás az óvónők értelmezésében, és ezzel együtt az intézményi gyakorlatok és elbeszélések hogyan járulnak mégis hozzá a társadalmi határok kijelöléséhez. Az óvodai nevelés gyakorlatainak és az óvónők elbeszéléseinek elemzéséhez központi elméleti kategóriaként Elias civilizációs folyamat és nyomában a bourdieu-i szimbolikus erőszak fogalmait (symbolic violence) használjuk, amelyek segítenek a hatalom mikroszintű működésének megértésében. Bemutatjuk, hogy az óvodai nevelés gyakorlata középosztálybeli értékeket közvetít és kér számon a társadalmi kirekesztettségben élő roma családokon, miközben kulturális sajátosságokkal ruházza fel a szegénységet. Második értelmezési keretként Lipsky utcai szintű bürokrácia (street-level bureaucracy) fogalma lehetővé teszi a színvak „integráció” formális elbeszéléseinek és az óvónők privát hangjának szétválasztását. Írásunkban megállapítjuk, hogy az óvodai befogadás ezen narratívái „re-etnicizálják” a roma gyerekeket és családjaikat.



