Mobilitás és társadalmi integráció
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2019.4.42Kulcsszavak:
foglalkozási mobilitás, társadalmi integráció, társas kapcsolatok, társadalmi részvétel, szubjektív integráltságAbsztrakt
Tanulmányunkban a társadalmi mobilitás és a társadalmi integráció közti kapcsolatot vizsgáljuk. A társadalmi mobilitásra a legtöbb esetben pozitív jelenségként tekintenek, Sorokin klasszikus disszociatív tézise azonban a társadalmi mobilitásnak a társadalmi integrációra gyakorolt negatív hatásait feltételezi: a mobil egyéneknek sérülnek a társas kapcsolataik és a jóllétük. Munkánk fő kérdése, hogy vajon a társadalmi mobilitás inkább pozitív vagy negatív kapcsolatban van-e az egyének társadalomba való beilleszkedésével, integráltságával. Eredményeink nem támasztják alá Sorokin feltételezését. A társadalmi integráció több indikátora szerint (pl. társadalmi részvétel, szubjektív társadalmi fontosság, családi kapcsolatokkal való elégedettség) a felfelé mobilak, valamint a magas státuszban immobilak vannak a legkedvezőbb helyzetben, ami a társadalmi mobilitással szemben a társadalmi státusz szerepére utal. Más esetekben pedig a mobil csoportok mutatói azonosak vagy olykor még jobbak is voltak, mint az immobil csoportoké. Az eredményeink tehát nem utalnak arra, hogy a társadalmi mobilitás integrációs problémákat okozna Magyarországon. Sőt, inkább abba az irányba mutatnak, hogy a fölfelé irányuló foglalkozási mobilitás a legtöbb esetben kedvező módon függ össze mind a társas kapcsolatokkal, mind a társadalmi részvétellel, mind pedig az integráltság szubjektív érzésével.