Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke
Egy formálódó habitus nyomában
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.23Kulcsszavak:
kulturális tőke, fogyasztás, habitus, élelmiszer, társadalmi státuszAbsztrakt
Tanulmányunkban elemezzük, hogy az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos attitűdöket mennyiben határozza meg a fogyasztók kulturális tőkéje. Írásunkkal a Bourdieu és Veblen írásai nyomán megindult kutatásokhoz kapcsolódunk. A fogyasztáskutatások összefüggést találtak a kulturális fogyasztás és az élelmiszerfogyasztás között. Amellett érvelünk, hogy ez a mintázat Magyarországon is jellemző: a magas kulturális tőkéjű fogyasztók számára nagy jelentőséggel bír a magas minőségű, egészségtudatos és etikus élelmiszerfogyasztás. Egy 2018-as országos reprezentatív felmérés élelmiszerfogyasztási attitűdökre irányuló kérdései segítségével megvizsgáluk, hogy Magyarországon fel lehet-e fedezni az élelmiszerrel kapcsolatos attitűdök között a társadalmi csoportok státusz szerinti elkülönülését szolgáló jellemzőket. Elemezzük, hogy az élelmiszerfogyasztás milyen aspektusai fontosak a magas kulturális tőkével rendelkező fogyasztóknak és mi az egyre inkább előtérbe kerülő etikus, tudatos fogyasztás szerepe a magas kulturális tőkéjű fogyasztók habitusában.