Jó nexusok és rossz társaságok
Foglalkozási miliők és kapcsolathálózati erőforrások reflektív megközelítése komparatív háttérrel
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.3.27Kulcsszavak:
foglalkozási miliők, reflektív bipartit metodológia, kapcsolathálózati erőforrások, presztízsorientáció, komparatív elemzés, társadalmi integrációAbsztrakt
Az International Social Survey Programme (ISSP) 2017-es kapcsolathálózati modulja nagyszabású komparatív keretek közt első alkalommal alkalmazott foglalkozási pozíciógenerátort, annak egy tíztételes rövid változatát. A szociológiai kutatásokba az elmúlt évtizedben bevezetett reflektív bipartit metodológia egy újszempontú adaptálása a relációs erőforrások finomabb megragadását tette lehetővé a különböző foglalkozási ismeretségek eltérő pozíciós értékének figyelembevételével. A tanulmány kiemelten foglalkozik az alkalmazott eljárás és az ennek során kialakított mutatók tartalmi érvényességével, magyarázóképességével és szerkezeti koherenciájával. Az új módszer révén inkluzívabb és inkább presztízsorientált kapcsolati minták eltérő válfajainak vizsgálatára kerülhetett sor, a „negatív erőforrásokra”, a „nem annyira hasznos” társas miliők körvonalazására külön súlyt helyezve. Az eredmények plauzibilitásának tesztelésére a felvétel 30 országra kiterjedő komparatív adatbázisa adott lehetőséget. Az exploratív jellegű elemzések a kialakított miliőváltozók jelentős, a személyes siker bizonyos összetevői esetében a hagyományos társadalmi-demográfiai tényezőkhöz mérhető befolyását jelezték. A presztízsorientált mozzanatok szerepe Kelet-Közép-Európában és ezen belül Magyarországon különösen hangsúlyosnak bizonyult. Az egyéni szintű elemzéseket kiegészítő országszintű vizsgálódások számottevő összefüggésekre utaltak a hierarchikus jellegű kapcsolódási minták és a makroszintű társadalmi integráció olyan tényezői között, mint az askriptív vonatkozások befolyása a kapcsolati erőforrások alakulásában, a viszonosságnormák kulturális hangsúlya, a strukturális és kulturális vonatkozások együttes szerepét jelezve a csoportközi kapcsolatok hasadásaiban.