Struktúrák hatása az elitekre Kecskeméten a két világháború között

Absztrakt

Tanulmányomban röviden azt vizsgálom, hogy a 20. század első felében a különböző (táji, regionális, gazdasági és társadalmi) struktúrák hogyan hatottak a kecskeméti elitekre, hogyan befolyásolták az elitcsoportok működését. A táji adottságok egy mezőváros esetében, mint amilyen Kecskemét is volt, hatványozottan érvényesültek. A kedvező termelési feltételek, a megfelelő piaci-értékesítési lehetőségek és az agrártársadalom előnyös szerkezete, alapját képezte a helyi gazdasági porsperitásnak, kivált a két világháború között. Az 1929. évi közigazgatási reform jelentős változást idézett elő a helyi elitek szerkezetében, viszont ez csak átmeneti jellegű maradt (például Nyíregyházával szemben). Ugyanakkor a sajátos helyi agrárgazdaság, amely elsősorban exportra termelt, hatalmas mértékű fizikai munkaerőt foglalkoztatott, így egyfelől jelentős volt a bevándorlás a város területére, másfelől alacsony maradt a helyi munkanélküliségi ráta a világgazdasági válság ellenére is az 1930-as évek első felében. A nagykereskedők, az exportőrtőrök jelentős számban zsidó vallásúak voltak, akik a város kereskedelmét, gazdaságát működtették. Az 1930-as évek második felében azonban a látványosan szélsőjobboldali irányba tolódó országos és helyi politika (vö. zsidótörvények) ellenére, az említett struktúrák miatt a helyi zsidó közösség tagjai viszonylagosan védett helyzetben maradhattak egészen 1943-ig.