„Korallosodás”
Kísérlet a hazai társadalomtörténeti szcéna hálózatelemzésére
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2023.1.34Kulcsszavak:
Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, hálózatkutatás, társadalomtörténet, intézményesülés, PhD-hallgatókAbsztrakt
A tanulmány a hálózatelemzés módszerével igyekszik feltérképezni a magyar társadalomtörténeti szcéna struktúrájának alakulását a kétezres évektől napjainkig. A kutatás során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: hogyan írható le a hazai társadalomtörténészek csoportja hálózatként egy adott folyóirat szerzői és a hozzájuk kapcsolódó intézményi háló alapján; ez az intézményi háló hogyan alakul át, milyen hálózatosodási és műhelyesedési tendenciák figyelhetők meg; milyen utak, alternatívák mutatkoznak a hálózatba való belépésre, az abban való bennmaradásra vagy adott esetben a kilépésre.
A kérdések megválaszolására egy olyan forrásbázist választottunk ki, amely egyszerre kezelhető két kutató számára is, miközben mégis bizonyos fokú reprezentativitással bír erre a tudományos közegre nézve. Ezt a korpuszt a Korall Társadalomtörténeti Folyóirat 2000 és 2020 közötti szerzőgárdája jelenti, ez az egyetlen tudományos lap ugyanis, amely indulásától fogva társadalomtörténetiként határozta meg önmagát. Egy sokszínű, több lábon álló, de kevés állandó ponttal bíró hálózatot egy szűkebb, kevésbé szerteágazó, de erősebb sűrűsödési pontokra épülő hálózat váltotta fel. Hipotézisünk szerint ennek a változásnak az oka az intézményi struktúra átalakulása és a folyóirat karakterének formálódása mellett a személyi viszonyok alakulása lehetett, ami döntően meghatározta a műhelyek felállításának lehetőségét, illetve a személyek hálózaton belüli mozgását.
