A háztartáson belüli jövedelemeloszlás hatása a szubjektív jóllétre
Egy szakadásos regressziós elemzés eredményei
DOI:
https://doi.org/10.18030/socio.hu.2023.2.28Kulcsszavak:
háztartáson belüli jövedelemeloszlás, relatív jövedelem, élettel való elégedettség, szakadásos regresszióAbsztrakt
A háztartáson belüli (partnerek közötti) jövedelemeloszlás és a szubjektív jóllét közti kapcsolatot vizsgáló korábbi kutatások együttjárásokat vizsgáltak nem pedig oksági hatásokat. Ebben a tanulmányban kutatási kérdésünk a következő: hogyan hat a partnerek élettel való elégedettségére, ha a háztartáson belül a nő jövedelme meghaladja a férfi jövedelmét, azaz: ha sérül a férfi elsődleges kenyérkereső szerepét előíró társadalmi norma? A férfi jövedelmi hátrányának (a nő jövedelmi előnyének) oksági hatását szakadásos regresszióval becsültük. Az elemzéshez az EU-SILC adatfelvétel 2015-ös hullámát használtuk, amelyhez a KSH hozzákapcsolta a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének (HKÉF) szubjektív jóllét modulját. Mintánkat azok a háztartások alkották, amelyekben olyan különböző nemű partnerek élnek, akiknél a nőnek és a férfinak is volt munkaviszonyból származó jövedelme. Eredményeink szerint mind a férfiak, mind a nők jelentősen (átlagosan 0,6 ponttal) elégedetlenebbek, ha a háztartásban a nő jövedelme meghaladja a férfiét, ami nagyjából 0,4 szórásegységnyi hatást jelent.
