A magyar nemzetiségi statisztika a „zsidó térfoglalásig” és az „őrségváltásig”

Absztrakt

Absztrakt A tanulmány áttekinti a honi statisztikai irodalom fejlődését a zsidó népesség helyzetének bemutatása szempontjából. Az etnikai sokféleség témájára már korán, a reformkor óta komoly tudományos figyelem irányult (Fényes Elekkel kezdődően) akárcsak az egész soknemzetiségű Habsburg Monarchiában, annál is inkább, hogy a nemzetépítés folyamán Magyarország volt az egyetlen európai államalakulat, melyben nem volt sem vallási, sem etnikai többség. Az intenzív zsidó bevándorlás 1848-ig, majd a zsidóság magas természetes szaporodása, kiemelkedően gyors pogárosulása és magyarosodása továbbra is fenntartotta ezt a figyelmet. Mindez kitűnő népmozgalmi, iskolai, felekezeti és rétegstatisztikákat produkált a dualista kor végéig – gyakorlatilag zsidóellenes felhangok nélkül. Ilyenek azonban 1900 után rendre megjelentek nem hivatalos adatközlésekben, követve az antiszemita közbeszéd eldurvulását, különösen a Világháború előtti és alatti években. 1919 után e téren is korszakváltás történt. A hivatalos, főképp az országos adatközlésekben már az 1910-es népszámlálás utolsó, összefoglaló kötetének 1920-as kiadásában is megtalálni a zsidók és nem zsidók szembeállításával szerkesztett táblázatokat, melyek bemutatása a keresztény kurzus antiszemita retorikájával történt. Szerzője, a neves „fajvédő”, Kovács Alajos 1922-ben magánkiadásban publikálta hasonló szellemben az első összefoglaló tanulmányt a zsidóság hazai „térfoglalásáról”, mely után kevéssel a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezték ki (1924–1936). Ezután a „térfoglalás”, a zsidó „túlsúly” s annak veszélyei, az „őrségváltás” témája bekerült a hivatalos statisztikai irodalom szellemi kelléktárába, anélkül, hogy eluralta volna azt – különösen a fővárosi hivatal közleményeiben. Ezek sokáig megtartották hivatali semlegességüket e téren, legalább a zsidótörvények éveiig, valószínűleg a hivatalvezető Illyefalvy Lajos mértéktartó irányelveinek köszönhetően. A Vészkorszak statisztikai mérlege kettős. A zsidóellenes adatértelmezések megsokszorozódásával szemben sok szakember megőrizte munkájának tudományos objektivitását és hitelét. Kulcsszavak: statisztika, antiszemitizmus, tudományos semlegesség, tudományos előítéletesség.