A tradicionális család konstrukciója a magyar társadalomtudományokban

Absztrakt

Absztrakt Írásom kulcskifejezései az ideológia és a tradicionális/tradicionalitás. Előbbi alatt olyan tudásrendszereket értek, amelyekben normatív és leíró elemek csak analitikusan szétválasztható kombinációt alkotnak, az előbbi egyértelmű dominanciájával. Az utóbbi egy, az absztrakciós szint és „használói kör” alapján nagyon tagolt fogalompár: skálája a politikai filozófia nevére is méltó, kidolgozott eszmerendszerektől a szólásokban, szentenciákban megtestesülő, alacsony elvonatkoztatású szinten mozgó hétköznapi ideológiákig terjed. A különböző szintű, de hasonló(nak vélt) területekre irányuló ideológiák kölcsönhatásának irányát és jellegét egyegy konkrét téma kapcsán érdemes szemügyre venni, s jelen írásban erre teszek kísérletet, a családi ideológiák témájának segítségével. Pontosabban: a „tradicionális család” ideológiájának megkonstruálásának leírására törekszem, három jelentős, nagy hatást kifejtett, a 20. század középső harmadában született társadalomtudományos munka elemzése alapján. A továbbiakban először a tradicionális és tradicionalista fogalmak tisztázására törekszem, illetve annak kimutatására, hogy miért és mennyiben legitim e témával kapcsolatban a konstrukció kifejezésének használata; majd Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, végül – a legnagyobb terjedelemben – Fél Edit és Hofer Tamás családról született leírásait elemzem. Kulcsszavak: ideológia, család, tradicionalizmus, Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, Fél Edit, Hofer Tamás, Átány