A kapcsolathálózatok szerepe a migrációban egy cigányfalu perspektívájából

Absztrakt

Absztrakt Kutatási kérdésünket, hogy kik és miért indulnak el külföldre munkát vállalni, a dél-baranyai térség beások lakta, „cigányfaluként” elhíresült településén élő és az onnan elköltöző, a térség környező településein élő családok körében vizsgáltuk. Kutatásunk alapján a cigányfaluban és tágabb térségében élő roma családok két jellemző migrációs hálózatát tártam fel, amely más és más etnikai és osztálypozíciókat feltételez és mozgósít, illetve más kapcsolathálózatra támaszkodik. (1.) A magasabb társadalmi státuszú családok kapcsolathálózata rendkívül differenciált, jellemzően a térség más településein élő, hasonló társadalmi helyzetben levő roma és nem roma családokkal azonos migrációs stratégiát követnek, és a külföldi munkavállalás során magukról mint magyarokról beszélnek. Ezzel szemben (2.) a legszegényebb roma családok alapvetően csak a zárt, etnikai alapon szerveződő hálózatokon keresztül tudnak külföldön munkát vállalni, jellemzően informálisan, ami tovább erősíti kirekesztett és kiszolgáltatott helyzetüket. Legfőbb állításom, hogy a romák külföldi migrációja nem etnikai alapon, hanem társadalmi helyzet alapján szerveződik, amelyet meghatároz az adott család (egyén) kapcsolatrendszere. A család/egyén társadalmi helyzetén túl, a migráció formáját (kik és miért indulnak el) meghatározza a helyi társadalom története, elsősorban a különböző társadalmi és etnikai csoportok korábbi (gazdasági, társadalmi) együttműködése vagy annak hiánya, illetve a helyi (formális és informális) intézmények működése. Kulcsszavak: migráció, etnicitás, roma