Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke

Egy formálódó habitus nyomában

Szerzők

  • Kristóf Luca Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet
  • Megyesi Boldizsár Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.23

Kulcsszavak:

kulturális tőke, fogyasztás, habitus, élelmiszer, társadalmi státusz

Absztrakt

Tanulmányunkban elemezzük, hogy az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos attitűdöket mennyiben határozza meg a fogyasztók kulturális tőkéje. Írásunkkal a Bourdieu és Veblen írásai nyomán megindult kutatásokhoz kapcsolódunk. A fogyasztáskutatások összefüggést találtak a kulturális fogyasztás és az élelmiszerfogyasztás között. Amellett érvelünk, hogy ez a mintázat Magyarországon is jellemző: a magas kulturális tőkéjű fogyasztók számára nagy jelentőséggel bír a magas minőségű, egészségtudatos és etikus élelmiszerfogyasztás. Egy 2018-as országos reprezentatív felmérés élelmiszerfogyasztási attitűdökre irányuló kérdései segítségével megvizsgáluk, hogy Magyarországon fel lehet-e fedezni az élelmiszerrel kapcsolatos attitűdök között a társadalmi csoportok státusz szerinti elkülönülését szolgáló jellemzőket. Elemezzük, hogy az élelmiszerfogyasztás milyen aspektusai fontosak a magas kulturális tőkével rendelkező fogyasztóknak és mi az egyre inkább előtérbe kerülő etikus, tudatos fogyasztás szerepe a magas kulturális tőkéjű fogyasztók habitusában.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-12-22

Hogyan kell idézni

Kristóf, L., & Megyesi, B. (2020). Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke: Egy formálódó habitus nyomában. Socio.Hu Társadalomtudományi Szemle, 10(4), 23–38. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.23

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok