Szakmai munkakörülmények, kiégés és mobilitás a szociális és fejlesztő szakemberek körében

Absztrakt

A tanulmány célja a szakmai munkakörülmények, a kiégés és a mobilitási szándék összefüggésének vizsgálata a szociális területen dolgozó szakemberek körében. Arra keresi a választ, hogy a szervezeti és munkatényezők hogyan függenek össze a kiégéssel és a munkakör, az intézmény, illetve a pálya elhagyásának szándékával. Ismeretes, hogy a segítő szakmákban dolgozók erősen ki vannak téve a stressz és ezzel együtt a kiégés kockázatának, ez pedig növeli a fluktuációs szándékot és végső soron a szakmai kilépési mobilitást. Az is közismert, hogy mindez szorosan összefügg a munkahelyi körülményekkel. Annak ellenére, hogy a szakmai jóllét és ezzel kapcsolatban a kiégés, valamint a fluktuáció, pályaelhagyás külföldön széles körben kutatott a segítő foglalkozásúak – elsősorban az egészségügyi dolgozók – körében, Magyarországon eddig nem készült a témában vizsgálat a szociális területen dolgozó szakemberek körében. Kutatásunk újszerűsége továbbá, hogy a korábbi vizsgálatok által feltárt munkatényezők jelentőségén túl rámutat a kliensekkel és a terepmunkával kapcsolatos nehézségek közvetlen és közvetett hatására, a kiégésre és a mobilitás szándékára. Keresztmetszeti, feltáró vizsgálatunkat 261 Baranya megyei szociális és fejlesztő szakember megkérdezésével végeztük 2019-ben. Kutatásunk útelemzés során feltárt legfontosabb eredményei: 1) a terepmunka nehézségei, a munkakör és a feladatok illeszkedésének problémái és a nem megfelelő munkavégzési, motivációs körülmények mind közvetlenül, mind közvetetten – egyes kiégéstünetek mértékének növelésén keresztül – befolyásolják a mobilitási szándékot; 2) a kliensekkel kapcsolatos nehézségek és a munkaterület közvetett kapcsolatban áll a mobilitási szándékkal, és hatásukat a kiégés közvetíti; 3) a hosszabb szakmai (munka)tapasztalat csökkenti a mobilitási szándékot. Elemzésünk fő következtetése, hogy a szakemberek mobilitásának, pályaelhagyásának megelőzéséhez nemcsak a munkavégzés szervezeti, szervezési motiváló körülményeinek megteremtésére van szükség, hanem a munka tartalmi elemeinek, a való élethelyzetek és az ezekkel járó konfliktusok, nehézségek kezelésére való felkészítésnek is.