Több változó, több elutasítás?

Absztrakt

Tanulmányunkban a leszbikusokkal és a melegekkel kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáljuk a European Social Survey (ESS) 8. és 9. hullámában felvett adatok felhasználásával, különös tekintettel a „Hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket”(B34); a „Szégyellném, ha a közeli rokonaim között volna meleg férfi vagy leszbikus nő”(B35); és „A meleg férfipárokat és a leszbikus női párokat a gyermekek örökbefogadása terén a heteroszexuális párokéval megegyező jogoknak kellene megilletnie”(B36) változókra.

A B34 egy ESS alapváltozó, amely 2002 óta mind a kilenc ESS adatfelvételi hullámban szerepelt, a másik két kérdés azonban csak a 8. hullámtól került az alapváltozók közé. Korábban több kritika érte az ESS-t a csupán egy általános elfogadást mérő változó (B34) szerepeltetése miatt, amivel kapcsolatban felmerült, hogy – főként a társadalmi befogadással jobban jellemezhető európai társadalmakban – már nem tudja elég jól mérni a „modern homonegativitás” nehezebben tetten érhető megnyilvánulásait.

Célunk, hogy a leszbikus nők és a meleg férfiak társadalmi elfogadottságát vizsgáló európai szakirodalomhoz járuljunk hozzá azáltal, hogy mindhárom változó működését összehasonlítjuk a korábbi empirikus elemzésekben is használt társadalmi-demográfiai háttérváltozók (nem, életkor, lakhely, iskolai végzettség, vallásosság stb.) tükrében. Emellett szeretnénk arra is rávilágítani, hogy milyen összefüggés lehet az azonos nemű párok általi közös örökbefogadás intézményesítettsége, valamint a leszbikus nők és a meleg férfiak társadalmi elfogadottsága között az általunk vizsgált 20 európai országban. Elemzésünk leíró statisztikákra és lineáris regressziós modellekre épül.