A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel

A reziliensek hátrányai a diploma után

Szerzők

  • HARCSA István Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület
  • MONOSTORI Judit Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet
  • CEGLÉDI Tímea Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
  • DABNEY-FEKETE Ilona Dóra Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.3.4

Kulcsszavak:

intergenerációs társadalmi mobilitás, iskolai mobilitás, reziliencia, társadalmi egyenlőtlenségek, mikrocenzus, rétegződés-adatfelvétel

Absztrakt

Mind az iskolaimobilitás-vizsgálatok, mind pedig a rezilienciavizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon más európai országokhoz viszonyítva a származási háttérnek jelentősebb szerepe van az iskolai előmenetelben, így nyilvánvalóan a munkaerőpiaci pályafutásban és a felnőttkori anyagi helyzet alakulásában is. Tanulmányunkban ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódva az alábbi kérdések megválaszolására vállalkozunk: 1) Hogyan alakul a nemzedékek közötti iskolai mobilitás a jelenkori magyar társadalomban? 2) Milyen különbségek vannak az iskolai mobilitás mintázataiban a nemek és az egyes korosztályok között? 3) Hogyan függ össze az iskolai mobilitási út a jövedelemmel? Leírhatók-e társadalmi szinten is megragadható jövedelmi különbségek az azonos iskolai végzettségű, de eltérő származási háttérrel rendelkezők között?

Elemzésünk empirikus alapját a KSH 2016. évi Mikrocenzusához (n=795372) kapcsolódó Társadalmi rétegződés kiegészítő felvétel adja (n=101165), amely utóbbi a 16 éves és idősebb, magánháztartásban élő felnőtt népességet reprezentálta. Jelen elemzésünk a 25–59 év közötti foglalkoztatottak körére terjed ki (n=43707).

Eredményeink szerint a foglalkoztatottaknak meglehetősen nagy része (57%-a) az apja iskolai végzettségénél magasabbat szerzett. A felfelé mobilak aránya alacsonyabb a férfiak és a fiatalabb kohorszok körében. Ez utóbbi eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy ebből a szempontból a társadalom zártabbá vált volna, hiszen ahogy a szülői generációk iskolai végzettség szerinti struktúrája kedvezőbbé válik, úgy természetes módon szűkülnek be a felfelé irányuló mobilitás csatornái a gyermekeik generációja számára is. Ugyanakkor a többlépcsős mobilitás egyre nehezebb a legalacsonyabb végzettségű szülők szűkülő és a társadalmi hierarchiában egyre lejjebb csúszó köréből származó gyermekeknek. A származásnak komoly hatása van a felnőttkori jövedelmi helyzetre. Az azonos iskolai végzettséggel rendelkezők körében a magasabb végzettségű szülői háttér a magasabb, míg az alacsonyabb végzettségű szülői háttér az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba kerülés esélyeit növeli. Így a reziliensek (itt: általános iskolai végzettségű apától származó diplomások) alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az azonos végzettséget elérő, de diplomás családból származó társaik.

Szerző életrajzok

  • MONOSTORI Judit, Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet

    PhD, tudományos főmunkatárs

  • CEGLÉDI Tímea, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

    PhD, egyetemi adjunktus

  • DABNEY-FEKETE Ilona Dóra, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

    PhD, egyetemi adjunktus

Letöltések

Megjelent

2022-11-29

Folyóirat szám

Rovat

Társadalmi tagolódás és mobilitás a jelenben és a múltban - Tanulmányok

Hogyan kell idézni

A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel: A reziliensek hátrányai a diploma után. (2022) Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 12(3), 4–26. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.3.4