Kit érdekel még a társadalmi tények és cselekvések magyarázata? - Néhány ajánlat

A "Kit érdekel még a szociológia?" című konferencia plenáris előadása

Absztrakt

Szelényi Iván egy 2015-ös magyarul is megjelenő esszéjében a szociológia hármas válságáról értekezett. Nem volt ezzel egyedül: a 2000-es években a szociológia több élő klasszikusa is hasonló problémákat érzékelt és lehetséges kiutakat latolgatott. Az antropológia és a történettudomány berkeiben, vélhetően részben más okok miatt, de hasonló viták indultak saját tudományáguk „válságáról” és az arra adható válaszokról.

Mindeközben a digitális fordulat hatásai egyre mélyebbre szivárogtak a társadalomban globális tekintetben is: minden virtuális bokorban találni már néhány elemét a szociológiai gondolkodásnak. Azaz nem hogy csökkent volna a szociológiai érdeklődés, de mintha kiterjedt, popularizálódott volna. És fordítva, épp a digitális kor hozott olyan radikális társadalomszerveződési átalakulásokat, amelyek feltárására, megértésére ismét, mi mást, mint a szociológia eszköztárát kell(ene) bevetnünk. A konferenciaprogram mégis azt mutatja, hogy dacára a tényleg robbanásszerű technikai átalakulásnak és a globális válságnak, a szociológia klasszikus témái, a hatalom, a jövedelem, az életesélyek egyenlőtlenségei, az osztály, a nemzeti-etnikai hovatartozás mintha változatlan erővel reprezentálnák magukat a szociológusi gondolkodásban, még akkor is, ha ezek feltárásába a társdiszciplinák is „besegítenek”.

Kit érdekel még a szociológia? – teszi fel a kérdést 2022-es konferenciánk és arra ösztökélte az előadókat, hogy egy, Szelényi vagy Burawoy szerint már több évtizede válságban levő szakmának napjaink nagy társadalmi, politikai és gazdasági válságaihoz fűződő viszonyát vizsgálja meg. Előadásomban – egyes társdiszciplínákat is érintve – a konferenciafelhívás néhány kérdését járom körül úgy, hogy a lehetséges válaszokat egyfajta válságkezelési ajánlatként fogom fel.