Klasszikus és késő modernitás a rendszerváltás utáni Magyarországon

Absztrakt

Absztrakt A tanulmányban kísérletet teszünk a rendszerváltás utáni időszak modernizációelméleti értelmezésére, különböző empirikus kutatásokat újraértelmezve. Az elemzési szempontok A klasszikus és késő modernitás egyesített elmélete című tanulmányban kerültek kidolgozásra Bourdieu, Habermas, Giddens és Lash elméletei alapján. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon a klasszikus és késő modernitás integrációs logikái ahelyett, hogy egymás patologikus vonásait tompították volna, sokkal inkább felerősítették. Ennek hatására olyan társadalmi zárványok alakultak ki, melyekben az egyenlőtlenségek, dogmatikus interakciók és az eldologiasodás problémáihoz hozzáadódtak az olyan problémák, mint az ontológiai bizonytalanság, a kockázatok és az identitáskonstrukció nehézségei. Kulcsszavak: rendszerváltás, modernizáció, kritikai elmélet