Változatok az iskolán belüli szociális munkára

Egy kvalitatív kutatás eredményei

Absztrakt

Az iskolai szociális segítő szolgáltatás 2018-as magyarországi bevezetése óta nem készült átfogó vizsgálat a megvalósítás eddigi tapasztalatairól. E hiány pótlására feltáró kutatásunkban ezért azt a célt tűztük ki, hogy választ keressünk a következő kérdésekre: i) Milyennek vélik az iskolai szociális munkások a munkavégzés feltételeit az általuk ellátott iskolákban? ii) Milyen célcsoportok számára nyújtanak szolgáltatást, és miben áll a tevékenységük az egyes iskolákban? iii) Milyennek látják az iskolai szociális munkások az iskolában jelen lévő gyermekjóllétért felelős kollégákkal való együttműködésüket? Mivel kutatásunk elemzési egységei az iskolák (nem pedig a szociális munkások), azt is tanulmányozhattuk, miként változik a szociális munka gyakorlata az iskolák különböző jellemzői mentén.

A vizsgálatba bevont 18 iskola kiválasztása szakértői kiválasztással történt, melynek elsődleges szempontja a minta minél nagyobb diverzitása volt (az iskola fenntartója, a tanulók létszáma, szocioökonómiai háttere, valamint az iskola településének típusa és regionális hovatartozása szerint). Az iskolai szociális munkásokkal készült félig-strukturált interjúkat 2023 márciusa és októbere között vettük fel.

Kutatásunk egyik fő megállapítása, hogy a szociális munkások által látogatott intézmények és települések száma nagyban befolyásolja, hogy a szakember egy-egy iskolában milyen célcsoportoknak és milyen szolgáltatás(oka)t tud nyújtani. Ennek alapján az intézmények három csoportját láttuk egymástól elkülönülni: az iskolai szociálismunka-szolgáltatással jól, közepesen, illetve gyengén ellátott intézményeket. Rámutattunk, hogy az utóbbi csoportba jellemzően azok a falusi kisiskolák tartoznak, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló, s ahol emiatt a legnagyobb szükség lenne az iskolai szociális munkások tevékenységére. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy indokolt lehet az iskolai szociális segítő szolgáltatás szabályozásának újragondolása.