Ki szegényebb, jobban bízik? Az anyagi helyzet, a gazdasági fejlettség és a jövedelmi egyenlőtlenségek hatása az intézményi bizalomra Kelet-Közép-Európában
Absztrakt
ABSZTRAKT Nyugat-Európához viszonyítva az Európai Unió új, kelet-közép-európai tagállamaiban lényegesen alacsonyabb az állami intézményekbe vetett bizalom. Mivel az intézményi bizalmat szokás az adott politikai rendszer legitimitásának, vagyis társadalmi elfogadottságának indikátoraként tekinteni, az alacsony bizalmi mutatók aggodalomra adhatnak okot. Tanulmányunk az alacsony bizalmi szint problémáját a gazdasági fejlettség, a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint az egyén szintjén a jövedelmi helyzet és a gazdasági kilátásokkal való elégedettség (szociotropikus értékelés) függvényében vizsgálja, és összehasonlítja a kelet-közép-európai valamint a nyugat-európai országok adatait. A 2010-es ESS felmérés alapján végzett többszintű elemzés megmutatja, hogy lényeges különbségek vannak a kontinens két része között. Míg a szociotropikus indikátorok mindenhol pozitívan hatnak az intézményi bizalomra, a relatív jövedelemi pozíció és a bizalom összefüggésére ez nem áll fenn: a hatás pozitív Nyugat-Európában, ám a kelet-közép-európai országokra vonatkozóan nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. Ugyancsak eltér a jövedelmi egyenlőtlenség hatása az országok között. Az egyenlőtlenség és az intézményi bizalom között mindenütt negatív az összefüggés, azonban Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia esetében, négy olyan országban, ahol viszonylag alacsonyak a jövedelmi különbségek, az intézményi bizalom szintje is – ennek ellenére – alacsony. A tanulmány felveti, hogy a feltárt különbségeket a kelet-közép-európai országok politikai-gazdasági rendszerei valamint az állampolgárok erős egalitárius attitűdjei közötti kölcsönhatás magyarázhatja. Kulcsszavak: intézményi bizalom, egyenlőtlenség, jövedelem, összehasonlító elemzés, ESS
