Etnikai besorolási gyakorlatok. A cigányság külső kategorizálását befolyásoló tényezők

Absztrakt

Absztrakt A cigányság számának alakulása régóta kutatott témája a magyar tudományosságnak, ugyanakkor az erre vonatkozó felmérések, becslések és népszámlálások eredményei rendkívül nagy szórást mutatnak. Mindez azonban nem jelent feltétlenül valamiféle mérési hibát; a jelenség hátterében elsősorban az egyes felmérések eltérő megközelítése és módszertana áll. Tanulmányunkban ilyen eltérő módszerekkel végrehajtott, a cigányság számának meghatározására irányuló kutatások, területi adatbázisok összehasonlítására teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a klasszifikációs rendszerek közötti különbségeket, és megtaláljuk a különbségek főbb magyarázó tényezőit. A korábbi vizsgálatok ismertetésén túl saját kutatásunkra alapozva bemutatjuk az ön- és a külső identifikáció közti különbségeket országos szinten, valamint összevetjük a külső minősítések néhány alfaját, illetve ugyanazon módszer időbeni változásait, dinamikáját Szabolcs-Szatmár-Bereg megye példáján. A kapott eredmények azt mutatják, hogy ön- és külső minősítés kapcsolatát leginkább a településméret, a települési roma koncentráció, valamint a marginalizáltság olyan jellemzői, mint alacsony iskolázottság, gazdasági aktivitás és jövedelem befolyásolják. A külső klasszifikációs rendszerek összehasonlítását tekintve a legfeltűnőbb, hogy a különböző felmérések meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak, bár hosszú távon az eredmények követik a cigány népesség növekedési trendjét. Összességében a különböző felmérések összevetése jól tükrözi a cigányság etnikai határainak elmosódottságát, illetve a cigány kategóriába sorolás inkoherens kritériumrendszerét. A különböző klasszifikációs rendszerek működési mechanizmusa rendkívül összetett, korántsem egységes, és folyamatosan változó. Kulcsszavak: etnikai kategorizáció, cigányság, klasszifikációs rendszerek, etnicitás